2014/02/09
2.rész
-Hogy jelentkeztem a nevedben-várta,hogy mit szólók,de magamban csak némán bólintotam,amit ő érzékelhetett.
-És megnyerted,foggalmam sincs,hogyan,de megnyerted.-éreztem a hangjában,hogy alig tudja visszafolytani a vigyorát. A végére csak egy tudtamot,biggyesztett oda halkan,hogy ne halljam,de halottam és olyan hatalmasan jóleső érzés fogott el,hogy azt nem lehet leírni.Nem tudtam merre áll a fejem és, hogy most mit kéne tennem,vagy egyáltalán mondanom.Aztán gyorsan le is lombozódtam.Mi lesz apával?
-Apa..-még csak végig sem tudtam mondani,Viki egyből közbeszólt.
-Apuddal már mindent lerendeztem,ne aggódj-nyugtatott meg.
-ÚRISTEN! Akkor megyek Koreába!!!!!-Kiáltotam el magamat.Gondoltam meg süketítem.-De mit mondtál apának,hogy rávetted a fejét?- képedtem el egy percre,hisz apa nagyon félt engem.
-Még a jelentkezés előtt szóltam neki és mindenről pontosan beszámoltam,hogy tervezem.Azt mondta,hogy ha sikerül elenged,hisz ismer és tudja ,hogy ez lenne neked a világ legcsodálatosabb ajándéka,így beleegyezett.És mint kiderült,őt hamarabb hívták és magyaráztak el neki(angolul)mindent,mint hogy nekem visszaírtak volna,hogy igen te nyertél.Maga az igazgató biztosította a te ellátásod felől.Így igent mondott.- szinte majdnem egy szuszra mondta el, azt hittem meg fog fulladni.
-Viktória! Köszönöm,te vagy a legjobb barát akit ,csak kérhetek és ezt nem felszínességből mondom.-Szinte már patakokban folytak a könnyeim.
-Tudom-tudom.-el tudom képzelni, ahogy illegeti közben a fejét.-DE,ha akármi baj van és meg kellene verni valakit,azonnal szólj és repülök,persze csak ha te fizeted az utikölcséget,hisz miattad mennék-nevette el a végét ,sírásra hajló hangon.
-Na siess,köszönd meg apukádnak,hogy ilyennek nevelt,meg az élet örömeit is amit ő okozott neked,meg stb,stb,még mielött elcsöppennék a füled hallatára,siess!-a hangjában végig lehett hallani a mosoly és a könny keveredését.
-Igazad van megyek is.- mondtam sietve.-És Viki...Szeretlek-Azzal ki is nyomtam a telefont,ledobtam az ágyra és már szaladtam is le a lépcsőn.
Apa a kanapén ült,háttal nekem,de tuti halotta,hogy jövök.Bár azt az elefánt trapolást ,amit lerendeztem szerintem még a félig süket nagyi is hallaná.Azonnal a nyakába ugrottam és csak könnyezve hálálkodtam neki.Egy szót sem szólt csak a fejem tetejét simogatta csukott szemmel , mosolyogva~
Viki továbbította a levelet és én 3x is átolvastam.Ahogy én leszűrtem belőle az szerepelt benne,hogy Január 31.én indulok.A repülőtéren valaki majd várni fog,egy táblával a kezében,amire rá lesz írva a nevem.Ugye a kihirdetésnél nem mondták kihez rakják be a nyertest.A levélben kiderült, hogy az EXOhoz.(Hatalmas sikítás roham,hisz az SMtől ők a kedvenceim.)A fiúkkal fogok egy dormban lakni.Addig maradok még úgy nem döntenek a fejesek,hogy na most mész.Vagyis ez 1 héttől akár 5 évig is terjedhet.A repülőjegyet már elpostázták.(Szóval még csak azt sem kell nekem kifizetnem.).Ennyi minden le van rendezve.Nem kell semmin aggódnom.
___________________________________________________________________________
Január 31. reggel: 8:21
9 perc múlva megkezdődik a beszállás,én az utolsó ellenőrzési ponton megyek most éppen át .Apa ippeghogy könnyess szemmel nézi,ahogy egyetlen lánya most indul az álmai felé.Rávetettem egy utlsó pillantást.Láttam az arcán,hogy a feje tele van gondolatokkal.
Szintén könnyezve én is beszállok a repülőgépbe.Szinte ,csak ázsiaiak ültek a gépen.Kicsit furcsán is néztek rám,nem értették miért menne egy ilyen fiatal lány Koreába.
Útközben volt egy átszállásunk,egy órát kellett várni.Éjjel négyre voltam ott Koreában.
Ahogy leszálltam,fura érzés fogott el.Úgy éreztem,mintha most úgy igazából boldog lennék.
Besétáltam a reptérre.Alig volt eg két ember.És azt a beígért táblás embert sem látom sehol.
A számom át lett írányítva ide,így tudom használni.A megkapott számot kerestem ki belőlle és hívásra emeltem a kezemben a telefont.4x kicsöngött, már ott tartottam,hogy lerakom a telefont és mostantól itt fogok élni a repülőtéren,amég apa nem küld annyi pénzt,hogy hazamehessek.De az 5.re felvették és egy mély férfi hang szólt bele idegesen.
-Sajnálom,egy fél óra és ott vagyok,elhúzodott a munka ,tudom ez nem mentség.-Először alig bírtam felfogni annyira hadart.
-Rend..-válaszolni akartam,na igen válaszolni.Automatice magyarul kezdtem bele ,aztán kapcsoltam,hogy hoppá,nem nagyon értenének meg.Átváltottam Koreaira.
-Rendben.Semmi gond.Ilyen bárkivel megtörténik- végig moslyogtam,hisz azonnal a bocsánatomat kérte pedig nem történt semmi csak egy kicsit késik.Nem halok bele.
-Sietek-azzal le is rakta
Úgy tudom az EXOnak több manager-e is van,de a főfő az Im HyunKyun.Szerintem ő fog most jönni értem.Hulla vagyok,nem tudtam aludni az út alatt annyira izgultam,még sosem repültem.Most kijött a fáradtság.Már csak néhány ember lézenget a terminálba.Odamentem a székekhez és kersztbe feküdtem rajtuk.Elnyomott az álom.
Arra kelltem,hogy valaki halkan kántálja a nevemet fura akcentussal.Basszus ittvannak értem én meg itt alszok.Azonnal kipattantak a szemeim és fel is ültem.Na igen a szappanoperákban most lefejeltem volna a managert és akkor a végén vele jönnék össze sok bonyodalommal fűszerezve,először tiltott kapcsolat lenne,majd elvenne feleségül,itt élnénk szülnék 3 gyerekt,majd egy fiatalabb fruskához szaladna az apaság elől.De nem így történt ,mert ugye bár,ilyen tényleg csak a filmekben van.Konkrétan annyira megilyedt tőlem,hogy vagy 3 métert hátrahőkölt.Na igen mutasd meg magadat Rebeka ez az.Elkezdtem rendezgetni a hajamat miközben felálltam a székekről.Nagyon mélyen meghajolt bemutatkozott és üdvözölt is engem.Na az oké,hogy próbáltam követni,de olyan bénán festettem ,ahogy meghajoltam,hogy halottam ahogy elkuncogja magát.Ez nem volt szép tőle.Odajött és kezet fogott velem,nagyon hálásan néztem rá.
-Mivel te nyugati vagy,gondolom tudod,hogy itt mindenek előtt vana tisztelet.De én szeretném ha tegeznél engem rendben ? És a srácokkal is megbeszéltem már ,hogy tegezzétek egymást- mosolygott rám.Nagyon hálás vagyok neki amiért ennyi mindent elintézett nekem.
-És, hogya szólítsalak mostantól? Ami mondjuk nem lesz tele az akcentusommal?-mosolygott rám.Édes pofa.
-Hát sok féle képpen szoktak hívni.-gondolkoztam el-Rebe,Rebi,Rebó,Rebeka,Bekka. Hívj úgy ahogy tetszik.- mosolyogtam vissza.
-Akkor szerintem maradok a Rébékánál-olyan furin mondja,tök vicces.
-És én téged,hogy szólítsalak meg?-
-Kyun elég lesz.Indulhatnánk.A srácok a próbateremben lesznek reggel 6.ig,így is ott hagytam őket ellenőrizetlenül attól félek lebontják az épületet-kacagta el magát.-Szóval felmegyünk a dormba,megmutatom a szobádat.Kaptunk egy képet az ottani szobádról és a szerint alakítottuk át a vendégszobát.Elég lesz holnap kipakolnod,ha odaértünk menj csak pihenni,hisz gondolom fáradt vagy,ha itt képes voltál elaludni.-ez a srác egyfolytában mosolyog.-A kulcsaidat meg köröbelül 1 hét múlva fogod megkapni.-
Azzala lendülettel felkapta a kézitáskámat és szólt egy itt dolgozónak ,hogy hozza a 3 bőröndömet utánunk.Utána akartam szólni,hogy én is tudom vinni,de ez amikor felmerült a gondolataimban,már meg is szólalt.
-Haggyad csak- háttal volt nekem és intett egyett.
Háromnegyed óra múlva egy kertesházhoz értünk a várostól kicsit messzebb egy eldugott erdős részen.
Azt mondta Kyun,azért választották ezt a fiúk dormjának mivel sokan vannak és nagyon sok a rajongójuk nem akarják,hogy zaklassák őket,és egy emeletesházban egy kisebb lakásban el se férnének.Kiszálltunk az autóból,odadobta a kulcsot nekem ,hogy ameddig ő behozza a cuccaimat addig nézzem meg a lakást.Úgy nézett ki mint egy álom ház.El sem tudom hinni ,hogy itt fogok élni.Bementem a kapun. A kaputól a ház bejáratának lépcsője előtt végig térkő van.Benyitottam.Egy kisebb helység fogadott ahol fogasok meg cipőtartók vannak a bal oldalon,a jobb oldalon pedig egy beépített szekrény tükörrel az elején,megálapítottam benne,hogy olyan táskák vannak a szemem alatt,mint a Flower Boy Next Door doramában szereplő főszerkesztő csajnak.A falak itt halvány citromsárgás törtfehér árnyalatúak voltak,a bútorok pedig élénk világosbarna színűek.Beléptem a következő ajton és egy nyitott tér fogadott.A konyha és a nappali nagyon stílusos volt, beléptél a kinyitott kétajtós ajtón és azonnal a konyhába voltál azzal a különbséggel ha 30 fokot arább fordulsz balra már a nappaliba tudsz menni.A konyha félkörívben volt pultokkal ,szekrényekkel és minden féle egyéb háztartási kütyükkel kirakva.Amelyik szekrények nem a falnál voltak hanem csak oda voltak építve a semmibe a többi szekrényhez,azok felett ha átnézel ott volt egy hatalmas 14 férőhelyes ebédlőasztal.Az emeletre felvezető gyönyörű sötétbarna tögyfa lépcső az előszoba utáni ajtó bal oldalán van.De vissza a 30 fokos fordulatos balra nappalihoz. Egy nagyon hosszú fehér bőrkanapé van benne és egy kisebb rá merőlegesen fordítva egy 4 személyes ugyanilyen és 2 kisebb szintén fehér bőrfotel. A falba bele van építve egy hatalmas tv és alatta van egy kisebb 3 részes polc.Legfelső polcán egy dvd,az alattalévőn egy kazetta lejátszó van és a legalsón pedig egy XBOX. Van még benne egy kandalló amibe be is van gyújtva,előtte vannak mindenféle babzsákfotelek és nagyobb párnák amik szintén a leülés céljára készültek.A falak kapuccsinó barnák,itt ott csíkokban bézs színű tapéta húzodik végig a falon.A lépcső melett hátrafelé van egy kisebb folyosó,amin ott vana fürdőszoba és
mosdó (wc).Felmész a lépcsőn a második emeletre.Hatalmas nyitott tér van körbe a falon 14 szobaajtó.Itt a falak nagyonvilágos halvány barnák.Az ajtók pedig sötétebb barnák.Ezek voltak a hálószobák.Egyikbe sem mentem be hisz illetlenség lenne.A folyosóval szemben van pont az én szobám,hisz rajta álla a vendészoba,amit már készségesen elkezdtek lefúrni róla,hisz én nem leszek itt sokáig vendég inkább egy itt lakó,de csak a felééig jutottak el és csak lógott az ajtón a felirat. Bementem,és dettó ugyan az a látvány fogadott mint az otthoni szobámban.A falat kivéve ,hisz ez is mint a legtöbb helyiség itt kávébarna színben pompázott,és nem voltak rajta rajzok,írások, sem poszterek.Kyun behozta a cuccaimat a szobámba ,elnézésemet kérte,de azt mondta sietnie kell vissza a fiúkhoz.Csak bólintottam és ahogy eltűnt bele is hulottam az ágyba nem törődtem semmivel csak lehunytam a szemem és az álmok vad világába zuhantam.
Arra ébredtem,hogy valaki rámnyított és a sötétben nem láttam jól,de mintha egy magas férfi lett volna az,elordította magát,hogy 'Aigooo!!!Itt van valaki!! '.Felismertem a hangját,ez Chanyeol volt.Arra eszméltem,hogy kijavult a látásom és a sötétben árnynak tűnö embereket láttam akik a szobámba kezdtek el betolongani.Felültem az ágyban és megszólaltam.
-Izé...Hello?-nem is tudtam mit mondjak
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése